Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára

virtuális emlékszoba

▷ Életút ▷ Helyszínek

Sík Sándor életének helyszínei

Gödöllő

A Sík család gödöllői háza (Isaszegi út 42.), Sík Sándor gyermekkorának helyszíne.

Vác

A váci piarista templom, mellette a rendház, a sarkon pedig a régi, Migazzi-féle gimnáziumi épület (mindezek a bal oldali képen), illetve az ahhoz csatlakozó újabb, 1893-ban fölépült gimnáziumi szárny (a jobb oldali képen). Itt élt Sík Sándor 1903/04-ben piarista novíciusként, majd 1910/1911-ben kezdő tanárként.

Kecskemét

A kecskeméti piarista templom, a rendház (tőle balra) és a régi gimnáziumi épületek (tőle jobbra). 1904 és 1906 között, már piarista növendékként, itt végezte a gimnázium 7. és 8. osztályát Sík Sándor. A szerzetesnövendékek kollégiuma, a „stúdium” a rendházi részben volt. Az 1989-ben fölavatott emléktábla az egykori gimnáziumi (ma diákotthoni) épületen belül, a bejáratnál található.

Budapest, Váci utca

A budapesti piarista rendház és gimnázium új épületébe a piarista tanárok 1917 tavaszán költözhettek be. Sík Sándor kezdettől fogva lakója volt. Első lakása a rendház Duna felőli oldalán, a belvárosi templom mögött, a III. emeleten 9-10. számok alatt volt. Az 1919. évi Tanácsköztársaság alatt kénytelenségből Vörös Cirill lakásának (III. emelet, 36-37. sz.) hálószobarészében lakott, majd pedig egészen 1930-ig, Szegedre költözéséig a III. emelet 5-6. számú szobákban, amelyek szintén a Duna felőli oldalon, a Piarista köz fölötti átjáróban voltak (HD, II, p. 370). 1944-től újból ebben a rendházban élt, eleinte saját lakásában, majd 1947-től a tartományfőnöki lakosztályban, a déli oldal (a képen szemközt) első emeletén, egészen 1953-ig, amikor a kommunista hatóság a Mikszáth térre költöztette át a piaristákat.

Róma

Cs. Szabó László
Római napló, 1963 (részlet)

Ha útban a Navona térre elmegyek S. Pantaleo temploma mellett, kihajol az utcára egy szerzetes pap a csatlakozó piarista rendház tetejéről. Megállt szellőzés közben, vet egy pillantást a sikátorra. Babrál a szellő ősz fürtjeivel, nyitott könyvecskét szorít mellére, mintha melengetné, amíg pihen. Breviárium? Versek? Latin vers, magyar? Hogyan lássam a mélyből, ha fedelével is tartja felém. Piros az arc, legényes a fej tartása. Int, visszaintek, évek óta folyik köztünk a némajáték, valahányszor befordulok a sikátorba. Sík Sándor járkál a tetőn.

Egy boldog versből maradt ott a kísértete. Ha meghal, nekem azután is. Arról a repeső tiszta mámorról szól, amit egy fiatal szerzetes érez első római útján, végignézve a magasból a város megelevenedő történelmén, sok-sok évszázad vonuló légióin [Roma aeterna]. Inkább jó retorikus gyakorlat, semmint igazi vers; igazán szép és meggyőző verseit élete utolsó harmadában írta. Talán azért látom odafenn összeborzolt fehér fürtökkel. Azt a jó költőt, a megsulykolt mestert azonban mégiscsak áhítatos, ifjúkori boldogsága jártatja sétálgató szellemalakban S. Pantaleo tetején, amíg élek. Hazagondol, de nem siet.

(Cs. Szabó László, Római muzsika, Budapest, 1988, 43-44.)

A római San Pantaleo rendház (Piazza de' Massimi), a hasonló nevű templom mellett, a piarista rend központi kormányzatának székháza. Ott lakott 1924/25-ben Sík Sándor, is aki tanulmányi célból két részletben több mint fél évet töltött Rómában.

Szeged

Balra az egykori szegedi piarista rendház és gimnázium épülete a Tisza Lajos körúton (amely 1951 óta az egyetem természettudományi karának ad otthont). E házban élt Sík Sándor egyetemi tanári évei alatt, 1930-tól 1944-ig. Jobbra az egyetem bölcsészkara, illetve annak bejárata. Ez akkor is a mai Egyetem utcai (Ady Endre téri) épületben volt, az egykori vasútigazgatósági palotában. Az egyetem épületén 2002 decemberében a Magyar Piarista Diákszövetség, a Magyar Cserkészszövetség és a Sík Sándor Egyetemi Szakkollégium emléktáblát helyezett el Sík Sándor tiszteletére.

Marosfő

A Szociális Testvérek Társaságának itteni házában négy nyarat töltött Sík Sándor 1941 és 1944 között (amikor a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott), miközben pihent és versein, illetve Esztétikáján dolgozott. Ezt a Pax Villa falán emléktába is hirdeti, amelyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész lepleztek le 2006. május 7-én. <Az emléktáblán a Lajtorjás szekér című vers részlete olvasható.> (Burits Oktávián fölvételei)

Budapest, Mikszáth Kálmán tér

Sík Sándor 1953-tól haláláig a piarista rendház első emeleti, „tartományfőnöki” lakásában (ebből nyílik a képen látható két első emeleti erkély) lakott, közel a rendházi kápolnához. Itt is halt meg 1963. szeptember 28-án. Lakását Krisztus mindenfelől című versében örökítette meg 1956-ban. Az épület főlépcsőházában 1992-ben emléktáblán örökítették meg Sík Sándort. <Az idézet az Encián című versből származik.>

Mátraszentimre

Tóth Sándor
Itthon vagyok

„A faoszlopos ámbitusról már hiányzik a 16 fecskefészek, s az udvari hársfát is kivágták. A pitvarba betekint a »mátrai temető«, s ki egykor annak »avatag« sírjáról-lakójáról gondolkodott versében, annak is sorsa lett a Nyugalom, immáron húsz esztendeje. … Terka nénivel a vendégről beszélgetünk, mert Sík tanár úr jóideig nyaranta az »útnak hátat fordító« kis házban bérelt szobát. A »hámbitusról« nyíló másodikat lakta. Csendvölgyben fekszik e hajlék, a faluból leszaladó, meg a Bagolyirtásra felkapaszkodó út pihenőjében, ahol a »Fiatal szellő, fűszeres, / Mely nem panaszol, nem keres, / Csak lengeti a lombokat, / Arcon legyint és símogat, / És lelkemből lasan kifú /Mindent, ami gond, ami bú…« Míg mondogatom a koltő sorait a 70 éves asszonynak, megjegyzi: – Én mint kukac, mert írni, olvasni nem tudok, de esténként szépségesen hallgattam, ha a tanár úr felolvastatta egy-egy versét. A hogy került ide a tanár úr? – kérdésemre ezt feleli: – A fiam által. [Stadler] Frida néni, Petra testvér meg a tanár úr testvére, Valéria csendes helyet kerestek … Újabb sorok zenélnek a fülembe a szállásadókról: Mari néniről, Joskó bácsiról, az eső miatt perelő két öregről (essen-e vagy ne essen?), s az emberekre ismerek, akiknek olyan egyszerű kapcsolatuk a világgal s benne Istennel. … – Mari néni az édesanyám volt, Joskó bácsi meg a bátyám – folytatja Terka néni. … 1959 júliusában, mielőtt kórházba szállították, megáldotta őt a pap-költő. Ez a nyár volt az utolsó, amikor Sík Sándor Mátraszentimrén járt: »Ne hívjatok, nagy hegyek / Magamtól is elmegyek. / Fáim, ti se küldjetek, / Úgy sincs nyugtom köztetek.«

(Tóth Sándor, Itthon vagyok, in Új Ember, 1983. aug. 21.)

Sík Sándor 1949 és 1959 között nyaranta legalább egy hónapot Mátraszentimrén töltött. Több házban is lakott, legtovább Terka néni faluvégi házában, majdnem szemben a temetővel.

A faluban Sík Sándornak emléktáblája és szobra is található a római katolikus mellett. A templom 1980-ban épült föl Németh Mária terve szerint. Helyén állt az a szlovák önkéntes hazatelepülés során üressé vált lakóház, amely 1947-től templomként szolgált, és amelyben ottani nyaralásai során Sík Sándor is minden nap misézett. Az emléktáblát, amely a templom bejáratánál található, először 1983-ban Varga László piarista tartományfőnök áldotta meg, majd miután az tönkrement, 1993-ban új márványtáblát készítettek, amelyet Jelenits István tartományfőnök avatott föl. <A táblán olvasható idézet a Mint a Mátra című versből származik.>

2015-ben Mátraszentimre önkormányzata föállította Sík Sándor mellszobrát is, az őt ábrázoló első köztéri szobrot is. Sütő Ferenc szobrászművész bronzból készült alkotása a templom szentélye mögött található. Avatásán 2015. július 25-én Jelenits István piarista tartott emlékmisét és előadást a templomban, majd ő szentelte meg a szobrot is. <Talapzatára a Ments meg uram című vers teljes szövege került.>

Klotildliget (Pilisliget)

Rónay György
Sík Sándor fái Pilisligeten

Ezeket ő szerette,
ezeket az óriási fákat.
De nem ezek
adnak fölébe árnyat.

Itt szeretett pihenni.
Ezeket a a fákat nézte.
Most fekszik csukott szemmel
és néz a fénybe.

Fuvalom zizzen a lombban
aztán gyorsan elül.
Ő hallgatja valahonnan
de már rezzenéstelenül.

(Új Ember, 1966. ápr. 10.)

1954-től kezdve tíz éven át, egészen haláláig Sík Sándor tavaszi, majd nyári pihenőnapjait is Klotildigeten, a Gresicki-házban (József Attila utca), a toronyszobában töltötte. (A Piliscsaba melletti villatelepet akkoriban, 1949-től 1983-ig Pilisligetnek hívták.) Eközben a klotildligeti templomban misézett, sőt nyilvános felolvasóestet is tartott. Halála előtt egy hónappal, 1963 augusztusában is ott tartózkodott.

„A ház egyik lakója, Anna még kislány volt az ötvenes évek elején: »Ha megérkezett a tanár úr, nekem gyermekverset kellett mondanom – meséli. – Napközben visszavonult: írt, imádkozott, pilisi versei itt születtek. Esténként kihívott minket a csillaggyöngyös ég alá, a nagy fák közé, és azt mondta: hallgassuk a csendet. Isten beszél benne. Aztán dalolni kezdett népdalokat, melyeket többször idéz verseiben. Vele daloltunk. Búcsúzó verse hogy él bennem most is, annyi év után, amikor innen vitte el egy nagy autó a kórházba. … Hegyeken túl is, innen is, / Vad tengeren szelíd sziget, / Isten veled Klotildliget. / Most megszakítjuk a mesét. / Most jön a komolyabbika, / Agyő, Péterke, Pannika...« Ide bizony ösvényjelző kellene: emléktábla a torony falára, a házéra, s a temploméra, amelynek szentélyében a költő békességet imádkozott erdőknek, embereknek.” (Tóth Sándor, Megszentelt ösvényeken, in Új Ember 61[2005]:34-35 [aug. 21.])

Sík Sándor klotildligeti emléktáblája a Jézus Szíve plébániatemplom külső falán található, rajta Kutas László bronz domborművű portréja, és egy idézet a Légy csendességben! című versből. A táblát a Piarista Rend és a Magyar Piarista Diákszövetség állíttatta. 2009. június 21-én szentelte föl Kunay Viktor lazarista tartományfőnök a Klotild-napi búcsú keretében, Takács Nándor székesfehérvári püspök, Jelenits István piarista (ő válaszotta ki a táblán olvasható versrészletet), Tóth Sándor költő, újságíró és még sokan mások jelenlétében. Este a téren zenés irodalmi est volt Maczák Ibolya irodalomtörténész rendezésében, amelyen a helyi Ward Mária Iskola diákjai, zenetanárai és Öregdiák Kórusa, valamint a budapesti Sík Sándor Kamarakórus (Borián Tibor piarista vezetésével) szavaltak, énekeltek és zenéltek, Gazda István tudománytörténész pedig Sík Sándorról beszélt.

  URL: http://archivum.piar.hu/siksandor/eletut/helyszinek/helyszinek.htm [2006-2010]