A Nemzeti Színház 2024. március 2-án ismét színpadra viszi Sík Sándor István király című drámáját, Berettyán Nándor rendezésében, Rátóti Zoltán főszereplésével. Az először 1930-ban bemutatott mű a kereszténység és pogányság, európaiság és magyarság problémáját boncolgatja. Aktualitását azóta sem vesztette el, mert végletekig polarizált, széteső világunkban őszintén és tisztán szembe kell nézni önmagunkkal, hogy megtalálhassuk azokat a közös értékeket, melyek mégis összekötnek, amelyek erőt adnak, amelyekre közös jövőnket tudjuk építeni. ▶ [nemzetiszinhaz.hu] ▶ [origo.hu] ▶ [magyarnemzet.hu.hu] ▶ [YouTube/HírTV]
Sík Sándor halálának 60. évfordulója alkalmából, 2023 ádventjén a Piarista Rend Magyar Tartománya Pasztorális-Pedagógia Titkárságának gondozásában megjelent az Esőzzétek drága terhét: Advent Sík Sándorral című könyv, amely ádvent minden napjára ajándékoz néhány gondolatot a papköltőtől. ▶ [piarista.hu]
Az emlékszobárólNem túlzás azt állítani: a magyar katolikus közvélemény várakozással tekint a piarista rendre, hogyan tudja megoldani Sík Sándor gazdag szellemi örökségének megőrzését, hozzáférhetővé tételét és terjedését. Sőt, ezzel a várakozással tekintenek rájuk »kívülálló« irodalmi és közéleti személyiségek is. Mindenképpen meg kell találni a megoldást arra, hogy Sík Sándor ne váljék holt »levéltári anyag«-gá! Ennek érdekében mindenekelőtt ismételten javasolom, hogy szobáit hagyják meg eredeti állapotukban; bár ez a zsúfoltság következtében nehéz feladat, de: megéri. Úgy véljük, a piaristák természetszerű feladata és nagy tisztessége biztosítani, akár áldozatok árán is, azokat a kereteket, amelyek között gyakorlatilag lehetővé válik Sík Sándor élete hagyatékának felhasználása és bevitele a köztudatba. Ő ebben a házban kívánt élni és meghalni; méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy további életének is ez a Ház legyen a gyújtópontja. A fönti sorokat Kardos Klára, Sík Sándor hagyatékának első rendezője írta Albert István tartományfőnöknek 1963 decemberében, két hónappal Sík Sándor halála után. A Sík Sándor emlékszoba terve azonban nem valósult meg. A budapesti, Mikszáth Kálmán téri rendházban található szobáiba gyakorlati okokból, a rendház szűkössége miatt az őt követő tartományfőnökök (Albert István, Varga László, Jelenits István, Kállay Emil) költöztek, úgy, hogy többé-kevésbé megőrizték annak eredeti berendezését. Sík Sándor könyvei egészen egészen 1995-ig a polcokon maradtak, majd a rendtartomány Központi Könyvtárába kerültek. A bútorok nagy része is helyén maradt 2003 nyaráig, amikor a tartományfőnökség átköltözött a Váci utcai rendházba és azokat is magával vitte. (2004 óta a rendtartomány muzeális gyűjteménye található a szobákban.) A Sík Sándortól maradt emlékek szellemi tekintetben legfontosabb része azonban természetesen kéziratainak és iratainak gyűjteménye, amelyet Kardos Klára kezdett el rendezni, majd évekig a budapesti rendház vendégszobájának egyik szekrényében őrizték. Amikor 1978-ban a rendtartomány hányattatott sorsú levéltára a Mikszáth Kálmán téri rendházba költözött, ezt az irategyüttest is a levéltárban helyezték el. Végleges rendezése 2004 decemberében kezdődött meg. A fönti előzmények után született meg ezen virtuális emlékszoba terve a valódi emlékszoba pótlásául, de ugyanakkor annál sokkal nagyobb nyilvánosság számára. Ebben a szobában tehát elsősorban olyan Sík Sándorral kapcsolatos írásos, képi, és hangos emlékek találhatók, amelyeket a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Központi Könyvtára, valamint budapesti rendháza őrzött meg. (Koltai András, 2004) |
||
A kép lelőhelye: PMKL, IV.133: Sík Sándor gyűjtemény, Iratok, 4. Megjegyzés: A rendfőnök a 1920. századi magyar piaristák szóhasználatában tartományfőnököt jelentett. |
URL: http://siksandor.piarista.hu/emlekszoba.htm [2004]
© Sík Sándor szerzői jogainak tulajdonosa a Piarista Tartományfőnökség (1052 Budapest, Piarista köz 1.). A honlapon található dokumentumok csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a Tartományfőnökség engedélyét kell kérni.
Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával